Hónap: október 2015

Ha egy intézmény felnőttképzési engedélyt szeretne szerezni, ahhoz bizony felnőttképzési szakmai vezetőre van szüksége.

Nézzük, hogy milyen feltételekkel lehet valaki felnőttképzési szakmai vezető:

• az intézménnyel munkaviszonyban kell állnia,
• andragógiai vagy pedagógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie,
• ha „csak” pedagógiai végzettsége van, akkor minimum 3 év felnőttképzésben eltöltött szakmai gyakorlat szükséges még mellé vagy felnőttképzési ismeretekből legalább 5 kreditponttal kell rendelkeznie.

A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a szakmai tevékenységért felelős felnőttképzési szakmai vezető:

• nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát,
• pedagógiai vagy andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettségét igazoló okiratának számát és az okiratot kiállító intézmény nevét,
• a szakmai gyakorlat igazolásáról szóló igazolást vagy a kreditpont megszerzésének a végzettséget kiállító intézmény általi igazolást.

 

 

Kérlek vedd figyelembe, hogy ez már egy archív anyag!

 

A második OKJ-s képzés ingyenességének híre miatt úgy tapasztalom, hogy manapság nagyon összekeveredik ez a két fogalom a köztudatban. Itt az ideje, hogy tisztázzuk a két fogalom közti különbséget.

Felnőttképzés az iskolarendszeren kívüli oktatást jelenti. A felnőttképzést az az intézmény indíthat, aki rendelkezik felnőttképzési engedéllyel és a képzéseit engedélyezteti. A felnőttképzést a felnőttképzési törvény szabályozza, mely szerint a résztvevő és az intézmény között felnőttképzési szerződés jön létre, és a résztvevő tanulmányaiért képzési díjat fizet. Tehát őt nem illeti meg semmilyen állami támogatás.

Felnőttoktatás nem más, mint iskolai rendszerben történő oktatás. Vagyis felnőttoktatás közoktatási intézményekben szervezhető, melyet az állam finanszíroz, hiszen a tanulók után pénz kap az iskola. A felnőttoktatást a köznevelési törvény és a szakképzési törvény szabályozza. Ebben az esetben tanulói jogviszony áll fenn a tanuló és az iskola között, nappali tagozaton diákigazolvány, családi pótlék, árvaellátás jár a tanulónak és tanulószerződés köthető vele.

A tanuló attól az évtől kezdődően, melyben 8 évfolyamos általános iskola esetén 17., gimnázium és szakképző iskola esetén 25. életévét betölti kizárólag felnőttoktatás keretében kezdheti meg az új tanévet.

Ha a tanuló iskolai rendszerű, nappali tagozaton szerezte meg az első szakképesítését, akkor a második szakképesítést csak felnőttoktatás keretében kezdheti meg.

Csak a felnőttoktatásban létezik nappali, esti, levelező és más sajátos munkarend.