„A” képzési kör
Az „A” képzési körbe az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések tartoznak. A 2011. évi CLXXXVII. szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés.
Ebbe a képzési körbe tartozó képzések csak engedély birtokában indíthatóak.
A követelmények a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelményekben vannak meghatározva.
A képzési program elkészítésének alapja a szakmai és vizsgakövetelmény, iskolarendszerben is oktatható szakképesítések esetében a szakképzési kerettanterv is.
Szabályozó rendeletek: 25/2016. (II. 25.) kormányrendelet az OKJ-ban szereplő szakmai és vizsgakövetelményeinek adatbázisa, illetve a 217/2012. (VIII.9.) kormányrendelet a követelménymodulok feladat- és kompetenciaprofilját tartalmazza.
„B” képzési kör
Egyéb szakmai képzés, vagyis az államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.
Akkor kötelező engedélyeztetni, ha támogatott, egyébként csak lehetőség van az engedély megszerzésére.
A követelménye a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által nyilvántartott felnőttképzési szakmai programkövetelményben meghatározott.
A képzési program elkészítésének alapja a felnőttképzési szakmai programkövetelmény.
Szabályozó rendeletek: 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet
„C” képzési kör
Támogatott általános nyelvi képzés, támogatott egyéb nyelvi képzés és támogatott kombinált nyelvi képzés.
Akkor kötelező engedélyeztetni, ha támogatott, egyébként csak lehetőség van az engedély megszerzésére.
„D” képzési kör
A harminc óra képzési időt nem meghaladó időtartamú bármely képzés, vagy olyan, harminc óra képzési időt meghaladó időtartamú képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.
Akkor kötelező engedélyeztetni, ha támogatott, egyébként csak lehetőség van az engedély megszerzésére.
A követelmény meghatározása a felnőttképzést folytató intézmény szakmai felelőssége.
A képzési program elkészítésének alapja a felnőttképzést folytató intézmény kompetenciája.
Nincs szabályozó rendelet, a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg a képzés követelményeit és tartalmi elemeit.
Belső képzés
A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés. A belső képzés nem lehet OKJ-s képzés, illetve általános nyelvi képzés sem.
Bemeneti kompetencia
A bemeneti kompetencia azt mutatja, hogy a jelentkező birtokában van-e a képzés megkezdéséhez szükséges képességnek.
Bemeneti kompetenciamérés
A bemeneti kompetenciamérés eredménye azt mutatja, hogy a képzésre jelentkező rendelkezik-e azokkal a kompetenciákkal, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek.
Blended learning
A hagyományos tantermi oktatást és az internetes távoktatást (e-learning) kombináló tanulási módszer. Nagyon jól alkalmazható ez a módszer a felnőttképzésben. Hiszen az elsajátítandó tananyagot otthon, e-learning módszerrel tanulja meg a résztvevő, majd konzultáció során, tantermi oktatás keretében megbeszélik az adott kérdéseket.
Egészségügyi alkalmasság
A szakmai alkalmassági vizsgálat a szakma elsajátításának megkezdését megelőző az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat.
Az alkalmasság véleményezése a szakmai alkalmassági vizsgálat esetében az adott szakmára, az adott személy számára ellátható szakmák megjelölésére történik.
Oktatási intézményként ezt a beiratkozáskor el kell kérnünk a jelentkezőtől, hiszen ennek hiányában nem vehet részt az adott szakmai képzésben. Ezt az igazolást minden résztvevő személyes anyagához kell csatolnunk.
A szakmai alkalmassági vizsgálat lehet:
- előzetes,
- időszakos és
- soron kívüli.
Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni, amikor az Országos Képzési Jegyzék szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményhez kötött. Ennek hiányában nem vehető fel az adott szakképesítésre a jelentkező.
Soron kívüli alkalmassági vizsgálatra akkor kerül sor, ha a résztvevő egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására.
A szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát iskolarendszerű képzés esetén a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi. Iskolarendszeren kívüli képzésben a résztvevőknél (a munkahigiénés és foglalkoztatás-egészségügyi szerv által megadott szempontok szerint) szakmai alkalmassági vizsgálat végezhető.
A szakmai alkalmassági vizsgálat minősítése a következő lehet:
- alkalmas,
- ideiglenesen nem alkalmas,
- nem alkalmas.
Ha valaki valamilyen okból kifolyólag ideiglenesen nem alkalmas minősítést kap, abban az esetben meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját.
Természetesen az is előfordulhat, hogy valaki nem ért egyet a szakmai alkalmassági vizsgálat minősítésével. Ebben az esetben az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül “Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.
A véleményt és az esetleges korlátozásokat a szakmai alkalmasságot véleményező szerv az “Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli az intézménnyel. A szakmai alkalmassági vizsgálatát végző az alkalmatlanság okát a jelentkezővel ismerteti, az intézménnyel csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti.
E-learning
E-learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amiben a tananyag feldolgozásához, bemutatásához: a szemléltetéshez vagy akár a kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk. Az e-learning szinonimájaként az online tanulás, távtanulás, számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú tanulás stb. kifejezések is használatosak. (wikipedia)
Előzetes tudás mérése
Előzetes tudás felmérése során, azt próbáljuk feltérképezni, hogy a képzésre jelentkező milyen korábban megszerzett gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik, dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére. Ha megfelelő szinten teljesítette a követelményeket, akkor a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a jelentkezőt/résztvevőt fel kell menteni.
Europass bizonyítvány-kiegészítő
A vizsgázó kérésére a vizsgaszervező a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg vagy azt követően angol, német, francia, spanyol vagy olasz nyelven kiállított Europass bizonyítvány-kiegészítőt ad ki, mely a magyar nyelvű bizonyítvány adatait tartalmazza a kért idegen nyelven.
A bizonyítvány-kiegészítő kiadásáért a kérelmezőnek térítési díjat kell fizetni a vizsgaszervező részére.
A térítési díj összege: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított, az adott naptári év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb minimálbér havi összegének 5 %-a bizonyítvány-kiegészítőként. 2018-ban a minimálbér összege: 138.000 Ft, így az Europass bizonyítvány-kiegészítő adminisztrációs díja 6.900 Ft.
Az Europass bizonyítvány-kiegészítő eligazodást nyújt a külföldi munkaadók és képzőintézmények részére az OKJ-s szakképesítések között. A bizonyítványnál jóval részletesebb dokumentum alapján könnyebben fogadhatják el a Magyarországon megszerzett szakképesítést.
Az Europass bizonyítvány-kiegészítőben szereplő információk:
- Az adott képzésbe való belépési követelmények,
- Megszerzett készségek és kompetenciák,
- Osztályzási rendszer,
- Továbbtanulás lehetséges következő szintje,
- Gyakorlati és elméleti órák aránya,
- Elvégzett óraszámok.
Europass bizonyítvány-kiegészítők a 2005. július 1. után végzett tanulók számára állíthatók ki.
Felnőttképzés
Felnőttképzés az iskolarendszeren kívüli oktatást jelenti. A felnőttképzést az az intézmény indíthat, aki rendelkezik felnőttképzési engedéllyel és a képzéseit engedélyezteti. A felnőttképzést a felnőttképzési törvény szabályozza, mely szerint a résztvevő és az intézmény között felnőttképzési szerződés jön létre, és a résztvevő tanulmányaiért képzési díjat fizet. Tehát őt nem illeti meg semmilyen állami támogatás.
Felnőttképzési szerződés
A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt – a polgári jog általános szabályai szerint – felnőttképzési szerződést köt.
A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.
Felnőttoktatás
Felnőttoktatás nem más, mint iskolai rendszerben történő oktatás. Vagyis felnőttoktatás közoktatási intézményekben szervezhető, melyet az állam finanszíroz, hiszen a tanulók után pénz kap az iskola. A felnőttoktatást a köznevelési törvény és a szakképzési törvény szabályozza. Ebben az esetben tanulói jogviszony áll fenn a tanuló és az iskola között, nappali tagozaton diákigazolvány, családi pótlék, árvaellátás jár a tanulónak és tanulószerződés köthető vele.
A tanuló attól az évtől kezdődően, melyben 8 évfolyamos általános iskola esetén 17., gimnázium és szakképző iskola esetén 25. életévét betölti kizárólag felnőttoktatás keretében kezdheti meg az új tanévet.
Ha a tanuló iskolai rendszerű, nappali tagozaton szerezte meg az első szakképesítését, akkor a második szakképesítést csak felnőttoktatás keretében kezdheti meg.
Csak a felnőttoktatásban létezik nappali, esti, levelező és más sajátos munkarend.
Iskolai előképzettség
Kormányrendeletben kerül meghatározásra, hogy a szakképesítés elkezdéséhez milyen iskolai végzettség szükséges. Ennek hiányában a jelentkező nem vehető fel az adott szakképesítésre.
Iskolai rendszerű szakképzés
A köznevelés keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott, szakképző iskolában folyó szakképzés, résztvevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak.
Iskolarendszeren kívüli képzés
Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
Képzési forma
Az OKJ-ban van meghatározva, hogy az adott szakképesítés milyen képzési formában indítható. A képzési forma lehet egyéni felkészítés, csoportos képzés és távoktatás.
Kompetencia
A kompetencia nem más, mint a képzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.
Komplex szakmai vizsga
A szakképzésben résztvevők szakmai elméleti és gyakorlati tudásának mérésére szolgáló szakmai vizsga. A komplex kifejezés azt jelenti, hogy már nem modulokból kell vizsgázniuk a résztvevőknek, mint a régi rendszerben, hanem egy összetett számonkérési formáról van szó.
Konzultáció
A résztvevő és az oktató közötti információcserét jelenti, mely az elsajátítandó ismeretek átadását, megerősítését, az esetleges kérdések megbeszélését jelenti, mely történhet személyesen, de elektronikus úton is.
Modul
A szakképesítések modulokból, azaz tananyagegységekből épülnek fel, melyek egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része.
Minden modul végén meghatározott vizsgatevékenységben vizsgát kell tenni a megszerzett ismeretekből. Minden modulzáró vizsga akkor tekinthető sikeresnek, ha min. 51%-osra értékelhető.
Ha a képzésben részt vevő sikeresen elsajátította a modulokat, akkor képes az az ismereteket, készségeket meghatározott szinten alkalmazni és a későbbiekben felhasználni.
Valamint a modulzáró vizsgák sikeres teljesítése a kulcsa annak, hogy a részt vevő részt vehessen a komplex szakmai vizsgán.
Modulzáró vizsga
Modulzáró vizsgát kizárólag iskolarendszeren kívüli képzésben kell írni. Az adott szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményében felsorolt modulok mindegyikéből min. 51%-ot kell teljesítnie a résztvevőnek, hogy részt vehessen a komplex szakmai vizsgán (Az 51% szakképesítésenként eltérhet.)
Iskolai rendszerű képzésben azért nincs a modulzáró vizsgára szükség, mert ott a modulzáró vizsgákat a szakképzési évfolyamokat lezáró bizonyítvány váltja ki.
Modultérkép
Az egyes szakképesítések – szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott – szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum.
Részszakképesítés
Legalább egy munkakör ellátására képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza.
Például a Becsüs szakképesítének részszakképesítése az Ékszerbecsüs szakképesítés, amely részszakképesítés.
Szakképesítés azonosító száma
A szakképesítés azonosító száma 7 számjegyből tevődik össze. Az 1-2. szám a szakképesítés szintjét jelöli, a 3-5. szám a tanulmányi területet, a 6-7. szám pedig az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát.
Állam által elismert szakképesítés
Az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít.
Szakképesítés-ráépülés
A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet.
Például a Szoftverfejlesztő szakképesítésre épül rá a Mobilalkalmazás-fejlesztő szakképesítés. Tehát a Mobilalkalmazás-fejlesztő szakképesítés szakképesítés-ráépülés.
Szakképzési kerettanterv
Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik.
A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait.
A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg.
Szakmai előképzettség
A szakképesítés megkezdésének feltételéül szolgáló, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.
Szakmai és vizsgakövetelmény
A szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni.
Távoktatás
Az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik; a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.
Vizsgadíj
A vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada.
Vizsgafeladat
Tartalmazza az írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni.
Szakiskolai végzettség
Szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség, amely egyúttal az OKJ-ban meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít.
Alapfokú részszakképesítés 21-es szint
Alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg.
Alsó középfokú részszakképesítés 31-es szint
Alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg.
Alsó középfokú szakképesítés 32-es szint
Alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.
Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés 33-as szint
Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.
Középfokú szakképesítés 34-es szint
Középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.
Középfokú szakképesítés-ráépülés 35-ös szint
Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.
Felső középfokú részszakképesítés 51-es szint
Felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.
Felső középfokú szakképesítés 52-es szint
Felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.
Felső középfokú szakképesítés-ráépülés 53-as szint
Felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül.
Emeltszintű szakképesítés 54-es szint
Emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.
Emeltszintű szakképesítés-ráépülés 55-ös szint
Emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül.
Felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés 62-es szint
Interaktív vizsgatevékenység
Számítógép alkalmazását igénylő vizsgatevékenység.
Írásbeli vizsgatevékenység
Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak központilag kiadott feladatlapot kell kitöltenie/megoldania a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időn belül.
Központi gyakorlati vizsgatevékenység
A központi gyakorlati vizsga során a vizsgázónak központilag kiadott feladatlapot kell kitöltenie/megoldania a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időn belül.
Gyakorlati vizsgatevékenység
A Gyakorlati vizsgatevékenység vizsgafeladatait a képző intézmény állítja össze. A vizsgázó a véletlenszerűen kiválasztott vizsgafeladatot oldja meg, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időn belül.
Szóbeli vizsgatevékenység
A vizsgázó központi szóbeli tételsor alapján ad számot tudásáról. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel vagy szakmai beszélgetést folytat. Ennek időtartama kb. 10-15 perc.
Javítóvizsga
A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak,
a) aki sikertelen vizsgát tett,
b) aki a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, vagy
c) akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott.
A b) és c) pontban meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
A javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le vagy ismételhető meg.
Pótlóvizsga
Ha a vizsgázó a vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgafeladatokból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.
A pótlóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le.
A vizsgázó az iskolai rendszerű szakképzést követő vizsga pótlóvizsgája esetén a pótlóvizsgát még ugyanabban a vizsgaidőszakban is leteheti, ha a vizsga letételét gátló akadályok elhárultak és lebonyolításának feltételei adottak.
ISCED szint
Az oktatás nemzetközi osztályozásának rendszere. Az ISCED szintek jelentése a Központi Statisztikai Hivatal honlapján olvasható.
FEOR szám
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere. A KSH honlapjáról letölthető.
Tanulmányi terület
A szakképesítés tanulmányi területe a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint.
Szakmacsoport
A szakképesítéseket 23 szakmacsoportba lehet besorolni.
- Egészségügy
- Szociális szolgáltatások
- Oktatás
- Művészet, közművelődés, kommunikáció
- Gépészet
- Elektrotechnika-elektronika
- Informatika
- Vegyipar
- Építészet
- Könnyűipar
- Faipar
- Nyomdaipar
- Közlekedés
- Környezetvédelem
- Közgazdaság
- Ügyvitel
- Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
- Vendéglátás-turisztika
- Egyéb szolgáltatások
- Mezőgazdaság
- Élelmiszeripar
- Rendészet, honvédelem és közszolgálat
- Vízügy
Szakirány
A szakirány a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés, melynek sikeres elvégzése feltüntetésre kerül a tanulmányok befejezését igazoló bizonyítványban is.
Például: Gyakorlatos színész (Bábszínész szakmairány)
Felsőfokú szakképzés
A felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely a felsőoktatási intézmény által készített szakképzési program alapján beépül a felsőoktatási intézmény hasonló képzési területhez tartozó alapképzésébe legalább 30, legfeljebb 60 kredittel.
Felsőfokú szakképzésben az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, felsőfokú végzettséget nem eredményező felsőfokú szakmai képesítés szerezhető, a képzési idő általában 4 félév. A felsőfokú szakképzésre történő felvétel feltétele legalább középfokú végzettség (érettségi), de a felsőoktatási intézmények emellett egyéb szakmai, illetve alkalmassági követelményeket is előírhatnak. (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról)
Nyilvántartásba vételi szám
A képző intézmények az engedélyezési eljárás során kapnak egy nyilvántartásba vételi számot. Ezt a számot minden dokumentumon fel kell tüntetni.
