Kérlek vedd figyelembe, hogy ez már egy archív anyag!
Újból jövök a mániámmal, a fogalmak magyarázatával 🙂
Sokan nem értik, hogy miért van erre szükség. A következő kérdés is banálisan hangzik. Hogyan nevezhetjük a felnőttképzésbe becsatlakozókat? Egy laikus joggal kérdezhetné, hogy nem teljesen mindegy? Lehet tanuló, hiszen tanulni jár oda. Vagy majdnem olyan, mintha főiskolára járna, szóval lehetne hallgató is.
Viszont, ha megnézzük a törvényi hivatkozást és ennek megfelelően szeretnénk eljárni, akkor bizony figyelnünk kell a megnevezésre. Meg is mondom, hogy miért.
A közoktatási törvényben az szerepel, hogy a tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Tehát itt meg is kaptuk a választ, hogy miért nem nevezhetjük a felnőttképzésben résztvevőket tanulónak, hiszen a felnőttképzést végző intézménnyel nem állnak tanulói jogviszonyban.
A felsőoktatási törvény szerint pedig a felsőoktatási intézményben tanuló személyt hallgatónak nevezzük, aki a felsőoktatási intézménnyel létesít hallgatói jogviszonyt. A válasz hasonló az előzőhöz, a felnőttképzésben résztvevő nem áll az intézménnyel hallgatói jogviszonyban, tehát nem nevezhetjük hallgatónak.
Javaslatom nagyon egyszerű. Nevezzük őket résztvevőknek, ügyfélnek, megrendelőnek (céges képzés esetén) 🙂
