Oktatói minősítési rendszer

Tudjátok, hogy a 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény előírja, hogy azoknak a felnőttképzést folytató intézményeknek, amelyeknek “A”, “B” vagy “C” képzési körre van engedélyük, oktatói minősítési rendszert kell működtetniük. Az oktatói minősítési rendszer a minőségbiztosítási rendszer (MIR) része.

Egy jól működő oktatatói minőségirányítási rendszer igen hasznos lehet a számunkra, hiszen jól képzett, szakmaszerető, naprakész tudású, lelkes, emberközpontú oktatókkal még több ügyfelet szerezhetünk magunknak. Bár úgy gondolom és látom (remélem, hogy tévedek), hogy ennek a rendszernek a működése csak papíralapon működik igazán. A felnőttképzési intézményekben nincs meg az a gyakorlat, mint az iskolai rendszerben működő intézményeknél. Szerencsére???? (Ezt egy gondolatébresztő kérdésnek szántam.)

Szóval hogyan, mi alapján minősíthetjük az oktatóinkat?

Néhány szempontot szeretnék nektek megmutatni, természetesen nem teljes körű a felsorolás. Ez is lehet egy kis gondolatindító, hiszen nagyon sok mindent kitalálhatunk az oktatók minősítésére. Már csak energiára lesz szükségetek a megvalósításhoz 🙂

A képzésben résztvevők elégedettségének mérése

A képzés lezárását követően elégedettségmérő kérdőívet kell kitöltetni a résztvevőkkel. “A” és “B” képzési kör esetén a képzés elvégzését igazoló bizonyítvány vagy tanúsítvány átvételekor, “C” és “D” képzési kör esetén az utolsó foglalkozási napon kell kitöltetni a résztvevőkkel.

A 393/2013. (XI. 12.) Kormányrendelet 3. számú mellékletében találjuk az elégedettségmérés kötelező kérdéseit. A résztvevők 1 és 10 pont között értékelhetik a képzést.

Célszerű az elégedettségmérő kérdőíven feltüntetni az oktató nevét, így fel tudjuk használni az oktatói minősítési rendszerhez.

Javaslom azt is, hogy az eredményeket vezessük Excel táblázatban, melyből szuper kis kimutatásokat tudunk majd készíteni az oktatóinkról.

Óralátogatás

Ez egy picit macerásabb feladat, mint az elégedettség mérés 🙂 Az óralátogatás nem kötelező, tehát nincs rá semmilyen szabályozás, de célszerű megfontolni és beépíteni a minősítési rendszerünkbe. Praktikus is lehet, hiszen ha hatósági ellenőrzésre kerül sor, akkor óralátogatásra is sor kerül (szintén a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet írja elő), így az oktatóink nem kerülnek váratlan helyzetbe.

Óralátogatás során óralátogatási jegyzőkönyvet kell vezetni, hiszen itt dokumentáljuk a látottakat. Ha óralátogatást tervezünk, mindenképpen időben szóljunk az oktatónak, ne hozzuk kellemetlen helyzetbe.

Milyen aspektusokat vegyünk figyelembe az óralátogatás során?

  • Mennyire sikerült a célok és feladatok megvalósítása.
  • Milyen volt az oktató tanulásirányítása.
  • Jelen volt-e a motiváció?
  • Milyen volt az óra felépítése, időaránya
  • Milyen munkakultúra volt jellemző?
  • Volt-e ellenőrzés és értékelés az órán?
  • Összegzés

Továbbképzés, önképzés

Nagyon fontos, hogy oktatóink kövessék a szakmájuk fejlődését, naprakész tudással rendelkezzenek, fejlesszék módszertani kompetenciáikat. Ehhez elengedhetetlen a továbbképzéseken való részvétel.

Tananyagfejlesztés, képzési program átdolgozása

Ezt azért érdemes figyelembe venni, mert megmutatkozik az oktató felkészültsége, kreativitása, munkában való igényessége.

Aki feliratkozik a hírlevelemre, annak küldök egy óralátogatási jegyzőkönyv mintát 😉

 

 

 

Hozzászólás